„Politikusként is költő vagyok, és volt olyan idő az életemben, amikor a költészetemben jelentősebb szerepet játszott a politika, de én nem is így határoznám meg, hogy a politika, hanem a jelen idejű történelem.” Egy portrébeszélgetésben mondta ezt Szőcs Géza, és összegyűjtött verseinek vaskos kötetét olvasgatva igazat kell adnunk neki. Nem mintha ennek a vaskos kötetnek a „jelen idejű történelem” lenne az alaphangja, mégis meghatározó árnyalata. Szőcs Géza életútja, költői és közéleti működése persze eleve játékba vonta a jelen idejű történelmet, nem is tehetett mást. Nem tehetett mást, mert olyan korban született, élt és alkotott, amely kort bizony minden ízében átjárta a történelem sokszor dögszagú levegője. De mivel Szőcs elsősorban költő volt – és kiváló költő, ezt e kötet határozottan alátámasztja –,nála ez a dögszagú levegő is képes fenyőillatú havasi ájerré változni – ezt most értsük esztétikai értelemben. Olyan költő volt, aki az avantgárd, a posztmodern eszköztárával jócskán játszott, de ez a játék sosem eredményezett pusztán „szövegeket”, sosem vált öncélúvá. Nem szövegirodalmat írt, hanem valódit. Már első kötete, az 1976-ban megjelent Te mentél át a vízen? is emlékezetes volt, mai szemmel olvasva is időtálló, karakteres költészet. Szőcs érdeklődése, érzékenysége mindig egyfajta teljesség bűvöletében állt, e tekintetben Weöres Sándor és Hamvas Béla szellemi rokonnak is tekinthető. Az összegyűjtött verseket olvasva ez a vágy a teljességre, a világ szellemi felmérésének ez a nem szűnő akarása csak még erőteljesebben látszik. „A vers a Föld útja a Nap körül” – írja a Mi a vers? című szövegben. Kevés pontosabb meghatározást ismerek, s ez a definíció azt is megmutatja, hogy Szőcs milyen léptékekben gondolkodott és érzett. A mindenséggel mérte magát ez a költészet, és egyre biztosabban látszik, hogy a legmagasabb polcon van a helye.
Az Iparművészeti Múzeum Dresszkód: art deco című új kamarakiállítása villámutazás abba a korba, amikor a világ szép lassan újra elkezdett hinni a mámorító jövőben. A jövő év januárjáig, a Ráth György-villában látható minitárlat a húszas-harmincas évek hazai női divatján keresztül a radikális társadalmi változásokról is mesél.
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.
Magyar Péter a hétvégén Szécsénybe látogatott, ahol egy vadászati tematikájú gyermeknapi rendezvényt akart leállítani amiatt, mert szerinte a zenétől nem lehetett hallani a beszédét, az ügyben a Mandinernek most megszólalt a rendezvény fővédnöke.
Miklós egyetemista, Alexandra az angol követségen titkárnő. A szerelmüknek útját állja a politika; a lányt sürgősen hazahívják Londonba, utánaeredő udvarlója disszidálási kísérlet miatt börtönbe kerül. Az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója Tóth Miklósnak az állambiztonság fojtogató kulisszái mögött játszódó igaz története, amelyből most rendhagyó filmes feldolgozás készült. Nagy Anikó Mária rendezőt és Lukácsy György társrendező-forgatókönyvírót kérdeztük.